Fejlesztési tartalék képzés, mint adóhalasztási lehetőség

A társasági adó rendszerében az egyik legismertebb és leggyakrabban igénybe vett adóalap-csökkentő tétel a fejlesztési tartalék.

Egy 2020-as törvényváltozás miatt, már az adóévi adózás előtti nyereség teljes összegével (korábban az adózás előtti eredmény 50 %-ig), de legfeljebb 10 milliárd forinttal lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt, fejlesztési tartalék jogcímén. 

2021-től várhatóan eltörlésre kerül a 10 milliárd forintos értékhatár, ami nem feltétlen a KKV szektornak kedvez majd.

A fejlesztési tartalékot 4 éven belül fel kell használni valamilyen beruházás megvalósítására.

Előnyei:

- Adóhalasztási lehetőség

- Likviditási előny (egyfelől az adóévben nem kell megfizetni a tartalékra jutó 9 % mértékű társasági adót, másfelől emiatt csökken a következő évi adóelőlegek összege)

- A KKV beruházási kedvezménnyel párhuzamosan is alkalmazható

- Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközre is feloldható

- Az esetleges szankció mértéke nem jelentős (jelenleg csupán 5,6 %),

- Nincs megtartási kötelezettség a megvalósított beruházás kapcsán 

Hátrányai:

- Nem valódi adókedvezmény

- Osztalékfizetési korlát

- Telek beruházásra nem használható fel 

- Amennyiben nem valósítunk meg beruházást az előírt határidőben úgy késedelmi pótlékot kell fizetni (ugyanakkor az elhalasztott adónak megfelelő pénzt 4 évig használjuk, befektethetjük, forgathatjuk, inflálódik)

- Abban az esetben, ha a társasági adó mértéke nő, több adókötelezettség merülhet fel, mint ha esedékességkor befizettük volna az adót

Jellemző hibák a fejlesztési tartalék alkalmazása során:

- Nem kerül kimutatásra a beszámolóban a lekötött tartalék (adókockázat)

- Nem a megfelelő ütemben kerül feloldásra a tartalék egy több évig elhúzódó beruházás kapcsán

- A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételek nem kerülnek be a társasági adó bevallásba (adóhiány)

Amennyiben kérdése merül fel a kedvezménnyel kapcsolatban, keressen minket bizalommal.